A személyre szabott hirdetések és a célzáshoz felhasznált személyes adatok, illetve az ehhez szükségszerű profilozás már hosszú ideje komoly vita tárgyát képezi az EU-ban, különösen a GDPR alkalmazandóvá válása óta. Több, jelentős összegű bírságot követően született az alábbi döntés a Meta által alkalmazott személyes adatokon alapuló célzott hirdetésekről.
A Testület kötelező erejű döntése az ír adatvédelmi hatóságot (DPC) kötelezi, hogy hozzon olyan végleges intézkedést, amellyel megtiltja a Metanak, hogy személyes adatokat viselkedésalapú reklámozás céljára kezeljen a szerződés teljesítéséhez fűződő, illetve a jogos érdeken alapuló jogalapokon az EGT egész területén. A Testület tehát nem közvetlenül a Metát, hanem az ír adatvédelmi hatóságot, mint a Meta tekintetében eljáró fő felügyeleti hatóságot kötelezte intézkedés megtételére.
Hozzájárulás alapján - az egyéb feltételek fennállása esetén - továbbra sem lenne kizárt a viselkedésalapú reklámozás céljára történő adatkezelés.
A felhasználóknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy a szerződéskötési folyamat keretében egyedileg megtagadják a szerződés teljesítéséhez nem szükséges konkrét adatkezelési műveletekhez való hozzájárulásukat, anélkül azonban, hogy kötelesek lennének teljes egészében lemondani az online közösségi hálózat üzemeltetője által kínált szolgáltatás igénybevételéről, ami azt jelenti, hogy az említett felhasználónak – adott esetben megfelelő díjazás ellenében – olyan egyenértékű alternatívát ajánlanak fel, amelyhez nem kapcsolódnak ilyen adatkezelési műveletek.
- a fizetéses megoldás érdekes kérdéseket vethet fel: A személyes adatok védelme, mint alapvető jog tekintetében az alapjog érvényesülésének ellenszolgáltatáshoz kötése lényegében a fizetőképes személyek kiváltságává tenné az alapjogok gyakorlását, hiszen sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy - az egyébként ingyenesen is elérhető - szolgáltatások kapcsán összességében jelentős összegeket fizessenek az adataik bizonyos (tipikusan hirdetési) célú kezelésének elkerülése érdekében.