Az online jelenlét már gyakran a születést követő első pillanatokban kezdetét veszi, hiszen ilyenkor a szülők egy, az újszülöttről készült fénykép posztolásával tudatják ismerőseikkel a jó hírt. Minél nagyobb lesz a gyermek, annál több alkalommal találkozik a virtuális világgal, ez szinte elkerülhetetlen. Ez nem is feltétlenül gond, hiszen a digitalizáció nagyban megkönnyítette az emberek hétköznapjait. Viszont azt sokan elfelejtik, hogy nem csak előnyei, hanem valós kockázatai is vannak az online jelenlétnek. Könnyedén rossz kezekbe kerülhetnek személyes adataink, még felnőttként sem mindig egyértelmű, hogy az adott online tevékenységünk kockáztatja-e az adatainkkal való visszaélést, vajon akkor egy gyermek mekkora veszélynek lehet kitéve?
Egy gyermek személyes adatainak védelme alapvetően kényes téma, hiszen a Polgári Törvénykönyv is kimondja, hogy a személyiségi jogokat – mint magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot – személyesen lehet érvényesíteni. Viszont abban az esetben, ha egy személy kiskorú, úgy cselekvőképtelensége vagy korlátozott cselekvőképessége miatt megeshet, hogy személyesen nem, csak törvényes képviselője által érvényesítheti saját személyiségi jogait. Ez pedig gyakran problémákhoz vezethet, mert előfordulhat, hogy maga a törvényes képviselő az, aki a jogsértést elköveti.
Az Európai Unió GDPR rendelete is mutatja, hogy a gyermekek adatainak védelmére különös figyelmet kell fordítani. A szabályozás kimondja, hogy egy kiskorú gyermek személyes adatainak kezeléséhez 16 éves kor alatt a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Úgy gondolják, hogy ez az a korhatár, amikortól egy gyermek már elég érett ahhoz, hogy személyes adatainak felhasználhatóságáról önállóan is dönthessen.
A Polgári Törvénykönyvben már a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértését is tárgyalják, ami jelzi, hogy ezek a jogok a digitális technológia fejlődésével kiemelt szerephez jutottak. A Ptk. kimondja, hogy képmás és hangfelvétel készítéséhez és annak felhasználásához az érintett személy beleegyezése szükséges. A törvény ezenfelül arról is rendelkezik, hogy egy ilyen jogsértést követően az érintett személyiségi jogait személyesen érvényesítheti, mint ahogy azt már feljebb is taglaltuk. Ez igaz a korlátozottan cselekvőképes kiskorúakra is, akik ma főszabály szerint a 14. életévét betöltött kiskorúak. Viszont a cselekvőképtelen kiskorúak esetében, tehát a 14 évnél fiatalabb gyermekeknél a gyermek személyiségi jogait a törvényes képviselője érvényesítheti. Ez sokszor érdekellentétet szül, hiszen sok esetben maga a szülő az, aki a jogsértést elköveti.
A kiskorúakra nézve továbbá az is veszélyt jelenthet, hogy ők, akik a digitális platformok felhasználóinak a legnagyobb hányadát képezik, sokszor nem látják át – akár koruknál és érettségüknél fogva, – hogy melyik tevékenységük ártalmatlan, és melyik lehet káros akár a digitális lábnyomukra, akár az adataikkal való visszaélésre.
Bár ez alapvetően nem csak egy gyermekkel, de a szülőkkel is gyakran előfordulhat. Nem biztos, hogy minden szülő belegondol egy posztolás előtt abba, hogy az a kép/videó a gyermekéről pontosan milyen személyekhez fog eljutni, milyen célra használhatják fel a jövőben azokat a képeket, illetve az sem biztos, hogy a szülő tudja, ha később a gyermek úgy dönt, hogy nem szeretné, ha az a bizonyos kép bárki számára is elérhető lenne az interneten, hogy az oda már egyszer feltöltött tartalmat végleg letörölni és eltüntetni gyakorlatilag lehetetlen.
Franciaországi szabályozás
Franciaországban a 2020–1266 sz. törvény szabályozza a 16 évnél fiatalabb kiskorúakról készült képek és videók üzleti célú felhasználását a szociális médiában. A rendelkezés kifejezetten az „influenszer gyerekek” védelmét segítené elő. A törvény kimondja, hogy a 16 évnél fiatalabb gyermekről készült tartalmak megosztása üzleti célból csak a szülők kérése, hatóság előzetes engedélyével lehetséges. Továbbá kimondja, hogy a kiskorúak ilyen tevékenysége munkaviszonynak tekintendő, így az ilyen esetekben a munka törvénykönyv (Code du travail) szabályai érvényesülnek. Ezenfelül kiköti, hogy az engedély megadásakor a hatóság köteles a szülőket tájékoztatni a gyermek képmáshoz kapcsolódó jogairól, hiszen azok a gyermek magánéletét is érintik. A francia törvény nem csak az engedély kikéréséről rendelkezik, hanem az anyagi vonzatát is tárgyalja az influenszer-tevékenységnek. A törvény pontosan leírja azt is, hogy a gyermek tevékenységéből származó jövedelem egy részét a szülő köteles a gyermekre fordítani, és a letéti pénztárnál vezetett számlára utalni, amíg a gyermek eléri a nagykorúságot. Ez a szabály egyfelől anyagi védelmet nyújt a gyermeknek, másfelől kiküszöböli, hogy a szülő jogalap nélküli gazdagodáshoz jusson.
A törvény továbbá rögzíti, hogy a gyermek bármikor kérheti, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül a megosztott adatok és tartalmak eltávolítását, törlését. A rendelkezés erre a lehetőségre a „felejtés joga”-ként tesz említést, ám azt fontos leszögezni, hogy ami egyszer az internetre felkerült, az nagy valószínűséggel a szó szoros értelmében már soha nem lesz „eltüntethető”, hiszen tudjuk, az internet nem felejt.
Egyesült Királyság szabályozása
2020-ban adta ki az Egyesült Királyság Információs Biztosának Hivatala (Information Commissioner’s Office – ICO) a Children’s Code nevű rendelkezést, mely a digitális szolgáltatók adatkezelésének szabályozásait és a felhasználói adatok monitorozásának korlátozását vette célba.
A Bizottság 15 elvet határozott meg, amit a platformoknak be kell tartaniuk, ha azokat brit gyermekek is használják. Az egyik legfontosabb elv a gyermek érdekének előtérbe helyezése. Ez alapján a szolgáltató már az alkalmazás tervezése során köteles figyelembe venni a gyermekek érdekeit és szolgáltatását ennek megfelelően alakítani. Az adatok megosztásának korlátozása szintén egy fontos alapelv, mely arra szolgál, hogy a gyermekek személyes adatai ne kerülhessenek harmadik személyhez, csak abban az esetben, ha az adatok megosztása a gyermekek saját érdekeit szolgálja. A geolokáció kikapcsolása kiskorú felhasználók esetében szintén egy elvárt magatartássá vált. A helymeghatározást alapértelmezetten ki kell kapcsolni, hogy a gyermekek személyes adatait megőrizhessük. Fontos rendelkezés továbbá, hogy ha az app lehetővé teszi a szülőnek, hogy ellenőrizze a gyermek digitális tevékenységét, akkor azt egyértelmű jelzéssel kell a kiskorú tudtára adni, hogy az aktuális tevékenysége visszakövethető a szülő által. Kitétel ezen felül, hogy olyan eszközöket hozzanak létre, amelyek megkönnyítik a kiskorúak adatvédelmi jogainak gyakorlását és panaszaik bejelentését.
Ausztrál szabályozás
A 2024. évi Adatvédelmi és Egyéb Jogszabályok Módosításáról szóló törvényben rendelkeztek róla, hogy az Ausztrál Információs Biztos Hivatala (OAIC) létrehozzon egy olyan kódexet, mely a gyermekek online adatvédelmét szolgálja. A Kódex fő célja, hogy pontosan meghatározza, milyen módon kell megfelelniük a kiskorúak által is használt online szolgáltatásoknak az Ausztrál Adatvédelmi Alapelveknek.
Érv az új magyar szabályozás mellett
Magyarországon számos kutatást végeznek a fiatalkorúak internetes szokásairól és a számok magukért beszélnek: a megkérdezettek (13-16 éves korosztály) szinte 100%-a napi szinten használja az internetet és a különböző digitális platformokat. A digitális térben töltött napi órák száma is növekvő tendenciát mutat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-ban végzett felmérése szerint a Z generáció 2023-ban átlagosan már napi 5 órát tölt az interneten. Az ilyen mértékű online jelenlét is elengedhetetlenné teszi, hogy az internet világát a gyermekekre nézve biztonságossá tegyük és olyan rendelkezéseket hozzunk, amik elősegítik, hogy az adataik biztonságban legyenek és azokkal visszaélni ne lehessen.
A mai magyar jogi szabályozások hiányosak, nincsenek kifejezetten a gyermekekre és az ő online adatvédelmükre specializálódott jogszabályok. Igaz, hogy Polgári Törvény és a GDPR tesz néhány megjegyzést a gyermekek személyes adataival kapcsolatosan, viszont ezek közel sem kielégítőek a gyermekek mai digitális jelenlétét tekintve.
Fontos azonban, hogy ne csak jogszabályi úton próbáljuk meg biztonságosabbá tenni a gyermekek számára a digitális világot. A gyerekeket edukálni kell az online platformok használatáról. Meg kell mutatni nekik, milyen veszélyek leselkedhetnek rájuk az interneten, és mi az a magatartás, ami biztonságossá teszi az online jelenlétet.
Fontos, hogy ne az internet vagy a közösségi média platformok tiltásában lássuk a megoldást, hiszen ezek az eszközök számos előnyt kínálnak, és fejlesztő hatással is lehetnek rájuk – feltéve, hogy megtanítjuk őket az ezekhez szükséges tudatos és biztonságos használatra.
Forrás: arsboni (https://arsboni.hu/gyermekek-adatai-a-digitalis-tengerben-mikor-dobjak-a-mentoovet/)